Hortobágy Község weboldala

Földrajzi adottságok

Földrajzi fekvése
Községünk Hajdú-Bihar Megye területén fekszik és sajátos helyzetéből adódóan a megye területének 24,1%-át foglalja el. A község központ a Debrecent és Füzesabonyt összekötő 33-as főút 72-74 km szelvénye mellett épült. Közigazgatási területe 28.000 ha. Lakott (beépített) területe 375 hektár. A község a megye sűrűbb „textúrájú” urbanizált övezetében található, kisközség, speciális agrártelepülés. A puszta kiterjedéséből adódóan északról kelet felé haladva Tiszacsege, Balmazújváros, délen Nádudvar, Nagyiván, majd a nyugati kapu: Egyek határolja. Sajátos település szerkezettel rendelkezik. A lakosság nagy része korszerű községközpontban, míg másik része 5-15 km-es körzetben lévő valamikori tanyaközpontokban él. A 7 településrész neve: Árkus, Szásztelek, Halastó, Máta, Borsós, Kónya, Kungyörgy.

Domborzati viszonyai
Amikor Hortobágy községről és közvetlen környezetéről beszélünk annak szerves részét képezi a különleges természeti adottságokkal rendelkező Nemzeti Park területe is. Hortobágy területe legnagyobb részben legelő (73,5%), rét és mocsár (2,7%), halastó (3,1%), nádas (1,5%), erdő (1,5%), szántó (4,2%), és a fenn maradó 13,5% ún. művelés alól kivont terület (település, út, csatorna).

A legértékesebb, fokozottan védett területek zártak, nem látogathatók! Van korlátozottan látogatható és végül szabadon látogatható területe. Tájképe közel egyenletes síkság a maga varázslatos nyugalmával. Van itt alacsony füvű szikes puszta, löszpuszta, kevés mocsár és patak. A horizonton kiemelkedés egy-egy erdőfolt, halom.

A XIX. századi vízrendezés az addig volt tocsogók, árterek mocsarak világát beszűkítette: ma a legszebb mocsarak a Kunkápolnás és a Fekete-rét.

A puszta felszíni vízfolyásban szegény. A vízfelület csökkenését ellensúlyozzák az újonnan létesített halastavak és víztározók. A pusztát egész Nemzeti Parki területet figyelembe véve jelentős folyók és főcsatornák jellemzik. Legismertebb a táj hidrológiai tengelyét képező Hortobágy folyó, a Tisza vizével táplált Keleti, és Nyugati Főcsatorna, az Árkus és a Kadarcs-Kösely csatorna.

A felszín alatti vizek közül a növényzet szempontjából legjelentősebb a talajvíz. Különösen lényeges annak mélysége és ingadozása. Nem ritka a 8-10 m mélységű víztükör, átlagos mélység azonban 2-3m.

Éghajlati időjárási viszonyai
A terület teljes egészében a Walter-diagrammok alapján készített klimazonális térképen erdőssztyepp övezetben fekszik. Éghajlata szubkontinentális erdőssztyepp-klíma. Az ország egyik legszárazabb vidéke.

A legmelegebb hónap július, a leghidegebb január. Az évi hőmérséklet ingadozás 24-25 C0 – fok között van. Évi csapadékátlag 500-550 mm. Ennek több mint fele a IV-IX. hó közé esik. Ettől az eltérés akár 50% is lehet. Jellemző a szélsőséges, szeszélyes időjárás. Gyakori az aszályos nyár, amit gyakran belvizes ősz, tél, tavasz követ. Napfényes órák tekintetében (2000-2500 óra/év) az ország leggazdagabb területe. Széljárta táj. Az évnek alig 13-16%-a szélcsendes nap. Gyakoriak a portölcsérek, porviharok, a „kuneső” (poreső) melynek látványa lenyűgöző.

Nem felejtkezhetünk meg a délibáb jelenségről sem, melynek több típusa ismert. Legegyszerűbb formája, amikor a távolban (akár több tíz kilométerre) lévő fasorokat, építményeket a meleg levegő a horizontról felemel, és úgy tűnik, mintha a levegőbe úsznának.