|
PRESSATH
Hortobágy Község Önkormányzata 1992-ben kötött testvérvárosi szerződést a németországi Pressath Város Önkormányzatával. Pressath város Bajorországban Oberpfalz északi részén, Wieden és Bayreuth között található. A városhoz tartozó terület 46,5 km, lakosságának száma 4700 fő.
A Pressath név egy 1124-ből származó oklevélben olvasható először. A település ezeréves történelme igen mozgalmas volt. 1938-ban Rupprecht választófejedelem adományozta Pressathnak a heti vásár tartását és a helyi igazságszolgáltatást engedélyező szabadságlevelet. Ebben az időben virágzott fel a város. Egy 1401-ből származó oklevél szerint Pressath lakosságának fő tevékenysége a sörfőzés mellett a kendő- és fátyolkészítés volt.
1845-ben I. Lajos, Bajorország királya emelte Pressath-ot városi rangra. Az ezt követő időkben nagy jelentőséggel bírt a város életére a Weiden - Bayreuth vasútvonal építése 1863-ban, majd 1904-ben a Pressath - Kirchentumbach helyi vasútszakasz elkészülése. Ezután fejlődött a város jelentősen, amit a népesség számának emelkedése tükröz.
Az utóbbi években fokozódtak a város gazdasági fejlesztésére irányuló törekvések. A 299. és 470. sz. közutak csomópontjánál a város iparvédelmet jelölt ki, ahová jelentős üzemeket telepítettek. Együttműködésünk főként a diákcserére épül, de a kultúra területén is számtalan lehetőség kínálkozik a kapcsolattartásra.
KAZIMIERZ DOLNY
Kazimierz Dolny lengyel kisváros a lublini vajdaságban. Hortobágyhoz hasonlóan – mint történelmi múltú Világörökségként nyilvántartott város - idegenforgalmi látványosság.
Az első írásos feljegyzés már 1249-ben említi a városka nevét. Az itt felépült kolostor női szerzetesei hálából nevezték el a települést alapítójukról, a sandomierzi igazságos Kazimierz hercegről. A XVI-XVII. században az ország kereskedelmi fő átkelőhelye lett. A XIX. században a szabadságharcok leverése után a város fejlődése leállt – kis provinciális városka lett. Az első világháború befejezése után Kazimierz művészeti élete sokat fejlődött, egyre több művész telepedett le a városban. A két háború közti időszakban ismert nyaralóhellyé vált. A második világháború jelentős károkat okozott, de lassan újjáéledt a település.
A Visztula parti településsel 1996-ban létesítettünk partnerkapcsolatot. Az együttműködés: diákcsere, családcsere, természetvédelem (Nemzeti Park és Tájvédelmi Központ együttműködése), kölcsönös idegenforgalmi reklám, önkormányzati tevékenység területére terjed ki. Szeretnénk, ha a partnertelepülésünk lakóin kívül, közreműködésükkel minél több lengyel turista látogatná meg községünket, a Nemzeti Parkot, a pusztai látnivalókat.
CÉCKE
Hortobágy Község Önkormányzata 2003-ban kötött testvérvárosi szerződést a romániai Cécke Község Önkormányzatával. Cécke község a Sebes Körös bal partján fekszik, a Tasádi dombság tövében, Bihar megye központi részén.
Lakossága 3137 fő, területe 5,114 ha.
A községhez tartozó falvak: Cécke, Izsópallaga, Kőalja, Mezőtelki.
Megközelíthetősége: közúton és vasúton, 30 km-re keletre Nagyváradtól, Bihar megye közigazgatási központjától.
Cécke falu első írásos említése 1256-ból származik. A községet alkotó falvak a legősibb idők óta önálló település-közösséget alkottak. Cécke község nevezetességei között tartják számon a kőaljai barlangot, építészeti szempontból az 1714-ben épült izsópallagai "Szent György" fatemplomot, valamint az Alsólugosról átszállított, XVIII. századi "Szűzanya elszenderedése" fatemplomot.
A község kitűnik a hagyományok ápolása terén, elsősorban a karácsonyi kolinda hagyományok esetében.
|
